Nádasdi Noémi: Anglia és Magyarország külpolitikai kapcsolata a Sacco di Roma viszonylatában

(ELTE-BTK, Kézirat, 2013 decembere)

 

 

1. Bevezetés

Jelen dolgozatomban igyekszem bemutatni Anglia és Magyarország külpolitikai kapcsolatát a mohácsi csata utáni években, valamint, hogy milyen mértékben befolyásolta Magyarország külpolitikáját a Sacco di Roma, hogy az milyen hatással volt Szapolyai János (1526-1540) és VIII. Henrik (1509-1547) kapcsolatára.

(A Brit-szigetek 16. századi ábrázolása - korabeli felmérés alapján)

 

2. Tárgyalás
         a. Követjárás Anglia és Magyarország között

1513-ban érkezett a Német-római Birodalom területére Sir Wingfield, akinek az volt a feladata, hogy Habsburg Miksa császárral tárgyaljon házassági szándékairól. Időközben VIII. Henrik jelentős összeget ajánlott a pápának a törökök elleni harcra, ezért Sir Wingfield nagy figyelemmel kísérte a Magyar Királyság területén szerveződő keresztes hadakat. A keresztes hadak felállításának terve kudarcot vallott a 1514-es Dózsa György-féle parasztháború miatt.
1515-ben Angliában Thomas Wolsey lett a kancellár, aki inkább a Habsburg ellenes politikára hajlott. Wolsey közbenjárására Anglia és Franciaország megbékélt és 1526-ban VIII. Henrik a Cognaci Liga – azaz a pápa, Franciaország, Velence és Milánó – oldalán az itáliai háborúkba is be kívánt avatkozni.
1526-ban Itáliáról és Magyarországról érkezett a legtöbb jelentés az angol udvarba. VIII. Henrik ebben az évben küldte a Magyar Királyság területére Sir John Wallopot, hogy 25 ezer dukáttal segítse a magyar királyt a törökkel szemben. Wallopot azonban feltartóztatták, így feladatát is megváltoztatták, mely immáron az volt, hogy keresse fel Szapolyai Jánost és vegye fel vele a kapcsolatot. Azonban ezt Habsburg Ferdinánd (1526-1564) megakadályozta. Wallop visszatért Angliába, és az angol udvar nem küldött több követet Magyarországra, hanem Velencén keresztül tartotta Szapolyaival a kapcsolatot. A magyar király azonban többször is küldött követet Henrikhez.1
1527 októberében János király országgyűlést tartott Kolozsvárott, ahol a török szövetségét vitatták meg. Az 1522-ben még törökellenes állásponton lévő Brodarics István, 1523-ban a pápához írt levelében már törökbarátság megkötéséről írt. Az országgyűlésen az oszmán terjeszkedés ellen harcolók rájöttek arra, hogy saját birtokaik jövedelméből nem képesek a végvidékeken zajló küzdelmeket finanszírozni, így külső segítségre van szükség. A hazánkban élő délszlávok is, élükön Statileóval a törökkel való kiegyezés hívei lettek. 2
1 Botlik 2012
2 Botlik 2013


Szapolyai először a Łaski testvéreket (Hieronym Łaski és Stanisław Łaski) küldte Angliába. Ők először Calais parancsnokával, Sir Wingfielddel találkoztak, majd Dover és London között Thomas Wolsey kancellárral. Végül VIII. Henrik udvarába jutottak, ahol elnyerték a király rokonszenvét. A Sacco di Roma miatt felháborodott királlyal nagy egyetértés bontakozott ki. 3
1528-ban Statileo János vitte az I. Ferenccel (1515-1547) kötött fontainbleau-i egyezményt Londonba, melyet Henrik is aláírt és így szentesítette szövetségét Jánossal, s támogatást ígért neki. Ebben az évben tért vissza tarnów-i útjáról Szapolyai Magyarországra és novemberben Makón találkozott Mehmed béggel. Ekkor értesült róla, hogy a következő évre Szulejmán hadjáratot szervez.4

         b. Az 1529-es török hadjárat
1529-ben Szapolyai értesítette a pápát az időközben megindult török tárgyalásokról, azonban a pápa kénytelen volt fejet hajtani a Habsburgok előtt az itáliai háború miatt és ez év tavaszán bejelentette Ferdinánddal és V. Károllyal kötött szövetségét. Ferdinánd és a Habsburgok a pápán keresztül próbálták meg befeketíteni Jánost, hogy eltüntessék őt a magyar trón közeléből.
Időközben titokban Ferdinánd is küldött követet – Cornelius Scheppert – Konstantinápolyba, hogy beszélje le a szultánt a készülő hadjáratáról. Eközben egyszerre volt a szultánnál francia és velencei követ is. 5
1529 áprilisában hamis hír terjedt Brüsszelből Londonba, hogy a török vereséget szenvedett Szófiánál és a hadjáratot ezért elhalasztják. Az angolok nagy figyelmet szenteltek a magyarok és a pápa közötti eseményekre, mivel Wolsey úgy vélte, hogy a török támadás miatt V. Károly figyelmét elkerülheti az angol királyi pár válási ügye, és így a pápát gyors döntésre bírhatják. VII. Kelemen (1523 – 1534) londoni jogdoktorokra bízta az ügy részletezését, mivel az ő keze meg volt kötve a Habsburgok miatt. V. Károly kényszerítette a pápát, hogy Rómában folytassák a válási ügyet. Mivel Henrik Wolsey-t vádolta azzal, hogy még mindig nem tudott elválni Aragóniai Katalintól, a kancellár kegyvesztett lett: elvették vagyonát, tisztségét és őrizet alá helyezték. Thomas More (Mórus Tamás) lett az új kancellár, aki folytatta elődje külpolitikáját. Nem jött ki azonban a királlyal, így 1532-ben lemondott
3 Botlik 2012
4 Botlik 2013
5 Uo.

posztjáról, tüntetőleg távol maradt Boleyn Anna koronázásáról és nem esküdött fel Henrik reformjaira. Ezért börtönbe vetették, majd lefejezték. 6
1529-ben Szulejmán csapatai megközelítették Nándorfehérvárt, majd szeptember 8-án, három év után a törökök újra elfoglalták Buda várát és átadták a Szent Koronát Jánosnak, azonban Ludovico Grittit a szultán kinevezte helytartónak, nem teljesem bízva Szapolyaiban. Szulejmán Magyarországra támadt, nem kímélve Szapolyai területeit sem. Parancsot adott, hogy minél több magyar urat fordítsanak János hűségére. Nádasdy Tamás és Várday Pál önként feladta magát a törököknek. Nádasdyt elengedte a szultán, aki hűséget is fogadott Jánosnak. 7

 

(Követek a 16. századból - The Ambassadors. Hans Holbein festménye)

 

          c. Szapolyai János kiátkozása
1529 végén VII. Kelemen János ellen lépett fel. A pápa Bolognában találkozott V. Károllyal és az ő nyomására indított vizsgálatot Szapolyai ügyében. Kihallgatták Balbi Jeromost, aki tanúsította, hogy János már Mohács előtt behívta a törököket.8 Kelemen vizsgálóbizottságot állított fel, majd kiközösítette és kiátkozta Szapolyait: nem vehetett részt a szentmisén, nem áldozhatott, nem vehette fel a szentségeket és nem gyakorolhatott egyházi tisztségeket. Ez nem jelentette a király kizárását az egyházból. A bullának azonban nem volt diplomáciai foganata. Maga János is érvénytelennek tekintette, ugyanis a pápa nem iktatta be a dokumentumot a pápai bullák regesta köteteibe, János meghallgatása és értesítése nélkül adták ki a bullát, valamint a konzisztórium után négy nappal maga a pápa oldotta fel a királyt a bulla alól. Az utóbbi azt is bizonyítja, hogy az egyházfő döntése csupán a császáriak nyomásának hatására született. A kiközösítés ellen lépett fel a francia és az angol udvar is.9 A bullának nem sikerült megtörnie a Ferdinánd és Szapolyai között kialakult hatalmi helyzetet.10
1530 augusztusában Ferdinánd Wilhelm von Roggendorfot bízta meg Buda elfoglalásával. Szeptemberben azonban János követeit elküldte Poznanba, ahol októberben tárgyalás kezdődött. Ezen a gyülekezőn azonban semmi eredményre nem jutottak. Az év hátralevő részében Ferdinánd elfoglalta Esztergomot, Visegrádot és Vácot, majd megkezdte Buda ostromát. Gritti megszervezte az ellenállást, így Roggendorf visszavonult. János kénytelen volt Grittit kormányzónak kinevezni, s aki ez ellen fellépett, azokat kivégeztette (Ártándy testvérek, Czibak Imre). Gritti ezután küld levelet V. Károlynak, azzal az ajánlattal,
6 Botlik 2013
7 Uo.
8 Uo.
9 Bárdossy 1943 85.p.
10 Tamási 2013

hogy befejeződnek a német terültek háborgatásai, ha átengedik Magyarországot Szapolyainak. 1531. január 21.-én Łaski és Roggendorf megkötik a visegrádi fegyverszünetet.11
A következő hónapokban megkezdődött a közeledés Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János között. A szultán azonban nem volt hajlandó békét kötni Ferdinánddal mindaddig, amíg át nem adja a magyar trónt Jánosnak. Szapolyai ismét követeket küldött Nyugat-Európába. Henrik a franciákkal együtt katonai segítséget ígért, bár az angol király még bízott a két fél kibékülésében.
1532-ben a török seregek elindultak Sztambulból Bécs ostromára. János ekkor bizonytalan helyzetbe került, ezért tétlen maradt Szeben és Visegrád ostroma idején is. Október 28-án török ellenes megállapodás született az angolok és a franciák között Calais-ban.12

            d. VIII. Henrik kiátkozása
1533-ban Henrik úgy döntött, hogy újranősül. Június 1-jén megkoronáztatta Boleyn Annát, akivel már hét éve viszonya volt és titokban feleségül is vette. Ez bigámiának számított, mivel a már korábban említett Aragóniai Katalintól nem vált el. Ezzel a tettével megsértette és maga ellen fordította az egyházat. VII. Kelemen exkommunikálta az angol királyt. Mivel Anglia stabil keresztény államnak számított a korabeli Európában, a pápa szeptemberig feloldotta az átkot. Henrik azonban végleg szakított Katalinnal, a Habsburgokkal és az egyházzal is, s elkezdte saját egyházát kiépíteni, melyet anglikán egyháznak nevezünk. 13

 

            e. Sacco di Roma
Az itáliai háborúk (1494 – 1559) miatt kiéleződött nemzetközi ellentétekben az pápa a Cognaci Liga oldalán állva a császári udvarral került szembe. 1527 tavaszán V. Károly spanyol-német zsoldosserege Itália területén tartózkodott, mely Róma ellen fordult és május 6-án Montpensier herceg vezetésével megkezdték az „örök város” ostromát és kifosztását. A pápa Sant’ Angelo várába menekült, ahol az ostromlóknak sikerül kiéheztetniük, így VII. Kelemen kénytelen volt megadni magát. Ígéretet kellett tennie, hogy nem támogatja többé a Cognaci Ligát, s ezzel Szapolyai Jánost sem, valamint, hogy a spanyol és német-római királyt császárrá koronázza. Ezáltal a Sacco di Roma egész Európa külpolitikai rendszerét felborította. 14
11 Botlik 2013
12 Uo.
13 Uo.
14 Tamási 2013

VII. Kelemen pápa a mohácsi vész után Szapolyai Jánost támogatta a magyar korona megszerzéséért folytatott küzdelemben. Választása azért Jánosra esett, mert ha Ferdinándé lenne a magyar korona is, akkor rendkívüli módon megerősödött volna, valamint Ferdinánd nem rendelkezett megfelelő társadalmi támogatottsággal a Magyar Királyság területén. 15
János ezen támogatás miatt fordult segítségért a pápához 1529-ben is. A pápa megpróbálta Ferdinándot lebeszélni magyarországi igényeiről, azonban ez nem sikerült, mivel a Habsburgok még ekkor is sakkban tartották az egyházfőt. Kelemen támogatása jeléül pápai nunciust küldött Szapolyaihoz Antoni Burgio személyében, aki csak Velencéig jutott, de a Habsburgok felé jelezte a pápa döntését az adott kérdésben.
Mivel 1527 nyarán a pápa Ferdinándnak is kénytelen volt megadni a „Magyarország királya” címet, János nyugati külpolitikai tervei is összeomlani látszottak, azonban ekkor is próbálta a pápát jobb belátásra bírni, s levelet küldött a Velencében tartózkodó Burgionak, amelyben kéri a pápát, hogy intézzen pénzbeli támogatást Itáliában és Franciaországban, cserébe ő leköti a császáriak seregeit. Kijelentette továbbá, hogy amennyiben ez nem sikerül, úgy Ferdinánd miatt kell török szövetségre lépnie. 16
János kiátkozásának feloldására 1538-ig kellett várni. III. Pál (1534 – 1549) lett ekkora a pápa, aki sürgette a megbékélést, mind a törökökkel, mind a pápai udvarral. Ezért kötötték meg a váradi egyezményt, melyben feloldották Szapolyait a kiközösítés terhe alól. Az egyezmény azonban nem váltotta be Szapolyai reményeit, így az egyezmény megkötése után újra szorgalmazta a kapcsolatok megújítását Franciaországgal és Angliával, valamint megkérte I. Zsigmond lengyel király lányának, Izabellának a kezét is, hogy országának legyen majd törvényes örököse.

 

3. Befejezés
Elmondható, hogy VIII. Henrik és Szapolyai János kapcsolata mindvégig kedvező volt, azonban meg kell jegyeznünk, hogy az angol király által nyújtott segítségek nem a törökellenes harcokat támogatták. A Sacco di Roma nagy hatással volt a magyarországi külpolitikára, ugyanakkor a Sacco di Roma következtében kiadott exkommunikációs bulla sem nem vitte előre, sem nem gyengítette Szapolyai külpolitikai kapcsolatait.
15 Tamási 2013
16 Uo.

4. Bibliográfia

BÁRDOSSY 1943= BÁRDOSSY LÁSZLÓ: Magyar politika a mohácsi vész után. Bp. 1943. 33 – 47. p., 84 – 86. p.

BOTLIK 2012= BOTLIK RICHÁRD: Szapolyai kapcsolata Angliával. (MTA BTK TTI konferenciáján 2012. május 15-én elhangzott előadásának absztraktja) http://szapolyai.hupont.hu/13/szapolyai-janos-kapcsolata-angliaval (elérés dátuma: 2013. december 11. 21:12)

BOTLIK 2013= BOTLIK RICHÁRD: VIII. Henrik angol király magyar szövetségesei. Kaposvár. 2013.

TAMÁSI 2013= TAMÁSI ZITA: A Sacco di Roma hatása a magyar politikára. http://szapolyai.hupont.hu/41/tamasi-zita-a-sacco-di-roma (elérés dátuma: 2013. december 11. 21:13)

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Nádasdi Noémi: Anglia és Magyarország külpolitikai kapcsolata a Sacco di Roma viszonylatában
VIII. Henrik (1509-1547) angol király magyar szövetségesei - © 2008 - 2026 - viiihenrik.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat